Apró bosszúságaim

2013. június 5., szerda

Hasznosítok

Maradt egy kis almapürém. Maradt két szárnyam és némi cafat-méretű húsforgács a kacsa? kakaspaprikásból*. (A tarhonya elfogyott. Naná.) A másnapi melegétel kérdése pedig újfent előjött... Ihlet végett elmosogattam.

Most épp egybesült fasírt készül a sütőmben rizsből, fent említett húsból és az almapüréből és mazsolából. A dió-díszítést elfelejtettem rátenni. Majd a következőre jut...

Ha a kóstolás után életben maradtunk, folytatódik a blog ;)





*: a szárnyas fejetlenvadász Domaszékről érkezett, jóismerősünktől. Ebben biztos vagyok. A mibenlétével nem vagyok tisztában, mert túl sok minden történt ott akkor... Egy kakas őrjöngött, és hadakozott, én meg nem mertem elég határozott lenni, ezért sebesülés lett a vége. Ezért az állat levágattatott. Hogy ezt kaptuk-e meg, vagy már ott is jeleztem, hogy nem biztos, hogy akarom ilyen módon is az ismeretséget vele, háát, nem tudom.. Hogy akkor ez most egy ártatlan kacsa-e, vagy a kakashaver, passzolnám. A húsa sötétebb és szárazabb, mint egy maszületett tyúknak :) Mindenesetre most megevődött.. És nem volt rossz. És nem vagdalkozik semmilyen testrészével :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése